Alapdokumentumok

Az NKLSZ ALAPSZABÁLYA

2022-2027

A "Nagykőrösi Lakás - Garázsépítő és Fenntartó Szövetkezet"

(röviden: Nagykőrösi Lakás- és Garázsszövetkezet)

2750 Nagykőrös, Derkovits u. 1. szám

ALAPSZABÁLYA

A MÓDOSÍTÁSOKKAL EGYSÉGES SZERKEZETBEN

A 2004. évi CXV. számútörvény előírásai szerint a Nagykőrösi Lakás- és Garázsszövetkezet 2022.04.26. napján megtartott közgyűlése módosította és egységes szerkezetbe foglalta a többször módosított lakásszövetkezet alapszabályát.

A Nagykőrösi Lakás- és Garázsszövetkezet alapszabálya a lakásszövetkezet szervezetének, működésének és gazdálkodásának alapokmánya.

A lakásszövetkezet alapszabálya meghatározza:

a lakásszövetkezet nevét, székhelyét, tevékenységének célját és tevékenységi körét;
a lakásszövetkezet szervezetére és szerveinek működésére vonatkozó szabályokat;
a lakásszövetkezet testületi szerveinek hatáskörét, feladatait, tagjainak számát;
a lakásszövetkezet tisztségviselőit, a feladatuk ellátásához szükséges szakmai követelményeket, a megbízatásuk időtartamát, ideértve az időközi megválasztásra vonatkozó eljárási szabályokat és a megbízatás időtartamát is;
a tisztségviselővel szemben felmerülő kizáró okot, vagy a tisztség betöltésével összeférhetetlen körülmény megszüntetésére, illetőleg megszűnésére vonatkozó igazolás módját;
a közgyűlés, illetőleg - ha az alapszabály előírja - a részközgyűlés, a küldöttgyűlés összehívásának módját, hatáskörét és eljárásának szabályait;
a tagok jogait és kötelezettségeit;
az építési, illetőleg a fenntartási költségek viselésének és felosztásának módját;
a költséghátralék megfizetése érdekében az igazgatóságnak az adós tag határidő megjelölésével történő felszólításával, továbbá - ha a felszólítás eredménytelen - a bírósági fizetési meghagyás kibocsátásának kezdeményezésével, illetőleg az alapszabályban kapott felhatalmazás esetén, az igazgatóságnak a jelzálogjog bejegyzése és annak törlése iránti kérelem benyújtásával kapcsolatos feladatait;
a tagfelvételi, és a tagsági viszony megszűnésére vonatkozó ügyekben, ha azokról nem a közgyűlés dönt, az eljárásra illetékes testületet és az eljárás szabályait;
a lakásszövetkezet képviseletének részletes szabályait;
a használati jog gyakorlásának és átruházásának feltételeit;
az állandó, illetőleg időleges használati jog megszerzéséhez szükséges vagyoni hozzájárulás mértékét és megfizetésének módját;
a tagsági viszony megszűnése esetén a volt taggal, örökösével való elszámolás módját és határidejét;
a lakásszövetkezet házirendjét;
az alapszabályon kívül más lakásszövetkezeti szabályzat megalkotásának lehetőségét, megnevezését és tárgyát, illetőleg a megalkotására jogosult testület megjelölését;
a lakásszövetkezet fel nem osztható vagyonának létrehozását
az érdekképviseleti tagsági kapcsolatot
a lakásszövetkezeti tulajdon és vagyon biztosításának és a felelősségbiztosítás kötelezettségét

I. FEJEZET

A lakásszövetkezet neve, célja, faladata, tevékenysége

1. A lakásszövetkezet neve, székhelye:

Neve: "Nagykőrösi Lakás- és Garázsépítő és Fenntartó Szövetkezet"

(röviden: Nagykőrösi Lakás- és Garázsszövetkezet)

Székhelye: 2750 Nagykőrös, Derkovits u. 1. szám
Egységes statisztikai számjele: 10115734 7010 121 13 (KSH sz.)

2. A lakásszövetkezet célja:

a lakásszövetkezet által saját szervezésben, vagy önkormányzati együttműködésben szövetkezeti alapelvek figyelembevételével arra igényjogosultak, rászorultak, vagy lakás- és garázsszükségletüket e formában megoldani szándékozók számára lakásszövetkezeti tulajdonú lakóépületek és garázsok építése,
a lakásszövetkezet kezelésében lévő lakóépületek és garázsok üzemeltetése, karbantartása, felújítása, korszerűsítése,
a lakásszövetkezet működtetésénél az önsegély, a szolidaritás, a tagi demokrácia, az önkéntes közreműködés, a tagok szolgáltatási igénye, mint meghatározó alapelvek figyelembevétele és megvalósítása

3. A lakásszövetkezet feladatai:

A lakásszövetkezet alapvetően a tulajdonában (kezelésében) álló lakóépület és garázs fenntartásával, korszerűsítésével, új lakásszövetkezeti tulajdonú lakóépületek és garázsok építésével, tagjai és nem tagjai lakhatásával összefüggő épület (garázs) fenntartási, használatba adási, továbbá alaptevékenységéhez illeszkedő vállalkozási feladatokat lát el.

3.1. A lakásszövetkezet alaptevékenysége körébe tartozó feladatai:

A lakásszövetkezet tulajdonában álló lakóépületben és garázsokban a tagok által közösen használt eszközök, épületrészek és a lakóépülethez (garázshoz) tartozó földrészlet használatba adása

a lakásszövetkezeti tulajdonú lakóépület (garázs) építése

a lakásszövetkezet tulajdonába és kezelésébe tartozó lakóépület (garázs)fenntartása

A lakásszövetkezet tagjai és nem tagjai számára nyújtandó kulturális, sport és közcélú tevékenységek ellátása

3.2. A lakásszövetkezet vállalkozási tevékenysége körébe tartozó feladatai:

A lakásszövetkezet alaptevékenységi feladatkörébe nem tartozó minden más olyan tevékenység ellátása, amelynek adózott eredményét alaptevékenységi feladatai ellátására fordítja.

3.3. A 3.1 és 3.2 pontokban megjelölt tevékenységi körök kiterjednek mindazoknak a feladattoknak az ellátására, amelyeket a jogszabályok a lakásszövetkezet részére előírnak vagy lehetővé tesznek, vagy azok keretei között céljának megvalósítása érdekében szükségesnek tart. Ennek megfelelően a lakásszövetkezet tevékenységi körei:

A lakásszövetkezet alaptevékenysége, főtevékenysége:

TEÁOR'08 6832 Ingatlankezelés

A lakásszövetkezet vállalkozási tevékenysége(i):

TEÁOR'08 besorolása Tevékenység megnevezése

4110 Épületépítési projekt szervezése

4322 Víz-, gáz-, fűtés-, légkondicionáló-szerelés

4329 Egyéb épületgépészeti szerelés

4331 Vakolás

4332 Épületasztalos-szerkezet szerelése

4333 Padló-, falburkolás

4334 Festés, üvegezés

6810 Saját tulajdonú ingatlan adásvétele

6820 Saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése

6831 Ingatlanügynöki tevékenység

4120 Lakó- és nem lakó épület építése

4391 Tetőfedés, tetőszerkezet-építés

4399 Egyéb speciális szaképítés m.n.s.

4321 Villanyszerelés

4339 Egyéb befejező építés m.n.s.

6622 Biztosítási ügynöki, brókeri tevékenység

7022 Üzletviteli, egyéb vezetési tanácsadás

II. FEJEZET

A lakásszövetkezet tulajdoni és használati viszonyai

4.1. Tulajdoni viszonyok

A lakásszövetkezetben a lakások és garázsok a tagok és a nem tag tulajdonosok tulajdonában állnak. A tagok, valamint a nem tag tulajdonosok tulajdonában álló lakások (garázsok) tulajdonviszonyaira jelen alapszabály rendelkezései nem vonatkoznak.
A lakásszövetkezet tulajdonában állnak:

a lakásszövetkezet kezelésébe tartozó lakóépületek, garázsok épületszerkezetei, közös használatra szolgáló területei (lépcsőház, előtér, folyosó, stb.) és helyiségei (tárolók, garázsok, pincék, stb), továbbá a lakásokhoz és garázsokhoz tartozó földrészlet (ezek használata tekintetében a lakások és garázsok tulajdoni hányadai mérvadók),

a központi berendezések (vízellátó, szennyvízelvezető, szellőző, hírközlő és híradástechnikai - a magántulajdonban álló lakásokban lévő elzáró, leválasztó, ill. szakaszoló szerelvényekig - , villamos energia ellátó, villámhárító, tűzvédelmi és tűzivízvezeték rendszerek és vezetékek, stb.),

tető, homlokzat, térelválasztó falazat, felépítmény, előtető, attika, alagsor, lépcsőház, ezen épületelemeken lévő nyílászárok (ideértve a lépcsőházak bejárati ajtóit és homlokzati ablakait),

a lakásszövetkezet céljai magvalósítását segítő létesítmények (iroda, műhely, üzlethelyiség raktár, klubszoba, stb.) és vagyontárgyak (házfelügyelői - gondnoki - lakás, állandó, vagy időleges használatba adott lakás és nem lakás céljára szolgáló ingatlan, telephely, stb.).

Ugyancsak a lakásszövetkezet tulajdonában áll a nagykőrösi 4636/A/15 hrsz. 183,08 m2 területű és a nagykőrösi 4636/A/2 hrsz. a. felvett 217,42m2 területű üzlethelyiség.

4.2. A lakásszövetkezet tulajdonát, vagyonát köteles az igazgatóság biztosító intézetnél biztosítani, továbbá a lakásszövetkezet működésével összefüggésben jelentkező felelősség tárgyában felelősségbiztosítást is kötni. A biztosítás, ideértve a felelősségbiztosítást is, költsége része a tagi használati díjfizetési kötelezettségének.

III. Fejezet

A lakásszövetkezet szervezete, szerveinek működése

· A közgyűlés

· lakásszövetkezet legfőbb szerve a közgyűlés. A közgyűlés hatáskörébe tartozik:

az alapszabály megállapítása, módosítása;
az igazgatóság tagjainak és elnökének a megválasztása, felmentése;
a felügyelő bizottság tagjainak és elnökének megválasztása, felmentése, vagy a feladatukat ellátó felügyelő megbízatása, felmentése;
a tisztségviselők díjazásának megállapítása;
a beszámoló és a tárgyévi költségvetés (költségelőirányzat) elfogadása, döntés az adózott eredmény felhasználásáról, illetőleg a veszteség fedezetének forrásáról, szükség esetén a pótbefizetés elrendeléséről;
a lakásszövetkezet egyesülésének, szétválásának és a lakásszövetkezet megszűnésének elhatározása;
a kiválással kapcsolatos vagyon megosztása;
a lakásszövetkezet tulajdonában álló épületrészek használata, hasznosítása módjának megváltoztatása;
döntés a lakásszövetkezeti érdek-képviseleti szövetségbe történő belépésről, illetőleg az abból történő kilépésről;
tisztségviselő ellen kártérítési per indításának elhatározása, illetőleg büntetőfeljelentés megtételéről való döntés;

· Az 1.1 bekezdés f) pontjában felsorolt szervezeti átalakulásokról, illetőleg az 1.1 bekezdés g) pontjában említett vagyonmegosztásról a döntés a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik.

· A közgyűlést az igazgatóság hívja össze. Kötelező a közgyűlés összehívása, ha ezt a tagok legalább tíz százaléka vagy a felügyelő bizottság írásban, az ok megjelölésével indítványozza. Ha az indítványt az igazgatóság nem fogadja el, illetőleg az indítvány igazgatóság részére történő benyújtását követő, legkésőbb harminc napon belül a közgyűlést az igazgatóság nem hívja össze, a felügyelő bizottság ezt követő tizenöt napon belül, ennek elmulasztása esetén nyolc (tizenöt) napon belül az összehívást kérő tagok, vagy az általuk megbízott személy jogosult a közgyűlés összehívására.

· A közgyűlést - annak időpontját legalább tizenöt nappal megelőzően - a napirend megjelölésével írásban kell összehívni, és ezzel egyidejűleg a meghívó egy példányát a lakásszövetkezet központi irodájában jól látható helyen - hirdetőtáblán - ki kell függeszteni. A közgyűlés hirdetmény útján is összehívható. Ebben az esetben a hirdetményt legalább egy helyi újságban (egymás után 2 alkalommal) és a lépcsőházi hirdetőtáblákon, kell közzétenni. Ha a közgyűlés írásban kerül összehívásra, akkor a meghívót kézbesítettnek kell tekinteni, ha azt az érintett írásbeli igazolásával átvette vagy részére tértivevényes levél útján megküldésre került. Abban az esetben, ha a tagok 1/10-e írásban kéri a hirdetményi kézbesítés helyett az írásbeli összehívást, akkor a meghívót közvetlenül kell a tagoknak a fenti szabályok szerint kézbesíteni.

· A közgyűlés határozatképes, ha azon a tagok több mint a fele megjelent.

· Ha a közgyűlés határozatképtelen, akkor az ezt követő 15 napon belüli időpontban azonos napirenddel újabb közgyűlést (a továbbiakban: megismételt közgyűlés) kell tartani. A megismételt közgyűlés a megjelent tagok számára tekintet nélkül határozatképes.

· Nem lehet megismételt közgyűlést tartani a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozó ügyekben

· A lakásszövetkezetnél a tagok - közgyűlés összehívása nélkül - írásban is szavazhatnak, ha a döntés ilyen módon is meghozható. Nem lehet azonban írásban szavazni az III. Fejezet 1.1. bekezdés a-g/ pontjaiban meghatározott kérdésekben.

· Az írásbeli szavazás eljárási szabályai:

Az írásbeli szavazás előkészítése, lefolytatásának megszervezése és az eredmény tagokkal való közlése az igazgatóság feladata.
A lakásszövetkezet igazgatósága az írásbeli szavazásra feltett ügyben rövid, de lényeget magába foglaló írásbeli tájékoztatást köteles a tagoknak megküldeni, amely a döntéshez szükséges és elégséges, legfontosabb adatokat, tényeket tartalmazza. Az írásos szavazás tárgyát a felügyelő bizottságnak is véleményeznie kell, ezt a véleményt a tagoknak meg kell küldeni. Az igazgatósági tájékoztatót és a felügyelő bizottsági véleményt a szavazás megkezdése előtt nyolc nappal kell a tagoknak kiküldeni.
Szavazólapokat kell kiküldeni, amely a tárgykör és a szavazásra feltett kérdés egyértelmű megnevezése mellett - előre nyomtatottan, vagy gépelten - az "Igen", "Nem", "Tartózkodom" kifejezést tartalmazza. A szavazólapon az igazgatóságnak ismertetni kell a szavazás módját, leadásának helyét, a szavazatleadásra rendelkezésre álló időtartamot és a szavazás tárgyával kapcsolatos további tudnivalók megszerezhetőségének körülményeit.
Az írásbeli szavazat leadására a tagoknak legalább 15 napot kell biztosítani.
A tagok írásos szavazatukat a döntésüknek megfelelő kifejezés aláhúzásával, a megadott helyen és időközben adhatják le.
Az igazgatóság a szavazatok összeszámlálására szavazatszámláló bizottságot köteles létrehozni, melynek tagjai az igazgatóság és a felügyelő bizottság 1-1 megbízott tagja, két nem tisztségviselő lakásszövetkezeti tag. A szavazatszámláló bizottság tagjai végzik az írásos szavazatok összeszámlálását és együttesen az összefoglaló jegyzőkönyvet aláírva azt hitelesítik is. A jegyzőkönyv megőrzésére az irattárolás szabályai szerint kell eljárni.
A szavazatok összeszámlálásáról felvett jegyzőkönyvben fel kell tüntetni a szavazásban részt vett tagok számát, a szavazólapok összesített adatait. Meg kell állapítani és rögzíteni, az előterjesztett javaslat határozattá válását, vagy elvetését. Határozattá a javaslat akkor válik, ha a szavazásra jogosult tagok több mint fele "Igennel" vagy "Nemmel' szavazott, kivéve, ha nincs minősített többség előírva.

· Az igazgatóságnak a közgyűlésen meghozott határozatokat valamennyi tag tulajdonos részére írásban, a közgyűlés megtartásától számított - írásbeli szavazás esetén a szavazásra megjelölt határidőt követő - 30 napon belül kézbesítés útján közölnie kell. Az értesítésben utalni kell az írásos szavazás határozata elleni jogorvoslati lehetőség mikéntjéről is.

· A lakásszövetkezeti kézbesítés alatt a küldeménynek a tagok postai levélszekrényébe történő, lakásszövetkezeti szervezésű, közvetlen továbbítását is érteni kell. Ezt a rendelkezést kell alkalmazni a nem tag tulajdonosnak a lakásával kapcsolatos fizetési kötelezettségek előírására, teljesítésére vonatkozó határozatok közlésére is.

· A lakásszövetkezet tagját a közgyűlésen írásbeli meghatalmazás alapján lehet képviselni. A meghatalmazásra egyebekben a Ptk. 6:11.§ (2) bek. és 6:15.§ (2) - (4) bek. foglaltak az irányadók.

· A lakásszövetkezet tagja a lakásszövetkezet más tagjától és nem tag tulajdonosától együttesen a közgyűlési képviseletre legfeljebb öt szavazásra jogosító meghatalmazást érvényesíthet.

· A közgyűlésen lakásonként (használati egységenként) csak egy-egy szavazatot lehet figyelembe venni. Ha a lakás (használati egység) több tag tulajdonában (használatában) áll, akkor az adott tagok maguk közül kötelesek a közgyűlési képviseletre kijelölt tagot megnevezni és őt egyenként szabályszerű meghatalmazással ellátni. Az ily módon adott meghatalmazások nem számíthatók bele az 1.13. pontban megállapított korlátozásba.

· A részközgyűlés

· A lakásszövetkezet igazgatósága - a tagok számára való tekintettel - a közgyűlés megtartásának módját részközgyűlések formájában is meghatározhatja. A részközgyűléseket azonos napirenddel kell megtartani, és a szavazatokat össze kell számítani.

· Részközgyűlési körzetek:

Nagykőrös, Bárány utca 1-3.
Nagykőrös, Bárány utca 5-7.
Nagykőrös, Kecskeméti út 3.
Nagykőrös, Kecskeméti út 5.
Nagykőrös, Rákóczi út 1.
Nagykőrös, Derkovits utca 1.
Nagykőrös, Ceglédi út 9.
Nagykőrös, Ceglédi út 11.
Nagykőrös, Ceglédi út 15.
Nagykőrös, Ceglédi út 17.
Nagykőrös, Gyopár utca 1.
Nagykőrös, Gyopár utca 3.
Nagykőrös, Október 23. tér IX.
Nagykőrös, Farkas utca 3.
Nagykőrös, Farkas utca 5.
Nagykőrös, Ifjúság útja 1/A.
Nagykőrös, Ifjúság útja 1/B.
Nagykőrös, Gyopár utcai garázsok: I-XIII. tömb
Nagykőrös, Kárpát utcai garázsok

· A közgyűlési jogkörbe tartozó kérdések részközgyűlési hatásköre megegyezik a közgyűlés hatáskörével.

· A nem közgyűlési jogkörbe tartozó kérdések részközgyűlési hatáskörei:

a 2.2. pontban részletezett részközgyűlési körzetek (lakóépületek) szövetkezeti tulajdonú épületrészének hasznosítása, felújítása, hitelfelvétel, pályázatok benyújtásának megtárgyalása, elhatározása a részközgyűlés tagsága vagy az Igazgatóság által szükségesnek ítélt kérdések megtárgyalása és határozathozatal.

· A részközgyűlések összehívására a közgyűlés összehívására, megtartására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a közgyűlési jogkörbe tartozó kérdések megtárgyalásánál a részközgyűléseket azonos napirenddel kell megtartani és a határozatképességet a megjelent tagok összesítése alapján kell megállapítani. A részközgyűlések akkor lesznek határozatképesek, ha azokon a tagok több mint fele megjelent. A határozatképesség megállapítását követően, azok a határozati javaslatok válnak határozattá, amelyek a szavazatok összeszámításakor a megjelent tagok több mint felének egybehangzó szavazatával, nyílt szavazással hozták meg, kivéve, ha a törvény, vagy az alapszabály ettől eltérő határozatképességet, vagy szavazási módot követel meg.

Határozatképtelenség esetén a 15 napon belüli időpontra azonos napirendi ponttal összehívott újabb részközgyűlés -az eredeti napirendi pont tekintetében - a megjelent tagok számára tekintet nélkül határozatképes. A részközgyűlésre egyebekben a közgyűlésre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

· A lakásszövetkezet tisztségviselői

· A lakásszövetkezet tisztségviselői: az igazgatóság elnöke - aki egyben a lakásszövetkezet elnöke is - és az igazgatóság tagjai, továbbá a felügyelő bizottság elnöke és tagjai (a felügyelő bizottság feladatainak ellátásával megbízott felügyelő személy), valamint - ha az alapszabály ilyen tisztséget rendszeresít - az ügyvezető igazgató.

· A tisztségviselőket titkos szavazással kell megválasztani.

· Az igazgatóság elnöke és tagjai a lakásszövetkezettel munkaviszonyban is állhatnak. Az igazgatóság elnöke és tagjai felett a munkáltatói jogokat a közgyűlés (küldöttgyűlés) gyakorolja. Nem ruházható át a munkaviszony létesítésének, a felmentésnek és az alapbér megállapításának munkáltatói joga.

· Nem lehet tisztségviselő:

akit a bíróság cselekvőképességet korlátozó vagy kizáró gondnokság alá helyezett;
akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen letöltendő szabadságvesztés büntetésre ítéltek, továbbá eltiltották a közügyek gyakorlásától, mindaddig, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól nem mentesül;
akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az ítélet hatálya alatt az abban megjelölt tevékenységet folytató lakásszövetkezetnél;
aki a jelen alapszabályban előírt szakmai követelményeknek nem felel meg;
aki a gazdasági társaságokról szóló törvény alapján vezető tisztségviselő nem lehet;
A lakásszövetkezet tisztségviselője több lakásszövetkezetnél is megválasztható tisztség betöltésére, de az érintett lakásszövetkezeti tisztségviselő a több tisztségre történő jelöléséről a lakásszövetkezet igazgatóságát előzetesen és írásban tájékoztatni köteles. Ezen tájékoztatási kötelezettség elmulasztása esetén a tisztségviselőt megválasztó közgyűlés köteles a tudomásszerzést követő legközelebbi ülésén a tisztségviselő tisztsége alóli felmentéséről, vagy tisztségében történő megerősítésről határozatot hozni.
A tisztségviselők az ilyen tisztséget betöltő személyektől általában elvárható gondossággal kötelesek eljárni. Kötelességeik megszegésével a lakásszövetkezetnek okozott kárért a polgári jog szabályai szerint egyetemlegesen felelősek, akkor is, ha a lakásszövetkezettel egyébként munkaviszonyban állnak.
Nem terheli az 3.6. pont szerinti felelősség azt a tisztségviselőt, aki a határozat ellen szavazott, vagy az intézkedés ellen tiltakozott és tiltakozását a felügyelő bizottságnak - írásban - bejelentette.
Annak a tisztségviselőnek, akinek tisztsége betöltésével összefüggésben a törvény szerint kizáró ok, vagy összeférhetetlenség áll fenn és ezt annak felmerülésétől számított tizenöt napon belül nem szünteti meg, továbbá ennek tényét a lakásszövetkezet igazgatóságának és felügyelő bizottságának külön-külön, hitelt érdemlő módon nem igazolja a tisztségviselői megbízatása megszűnik.
A tisztségviselő felmentéséről a közgyűlés (küldöttgyűlés) vagy más szerv titkos szavazással dönt.
A megszűnt megbízatású tisztségviselő - az igazgatóság írásbeli felkérése alapján, az abban meghatározott feladatok végzésével és változatlan díjazás ellenében - köteles az új tisztségviselő megválasztásáig, de legfeljebb a megbízatás megszűnésétől számított kilencvenedik nap leteltéig ügyvivő tisztségviselőként közreműködni a lakásszövetkezet tevékenységének ellátásában.
A megszűnt és az új megbízatású tisztségviselők kötelesek feladatkörükkel kapcsolatos átadás-átvétel tényét, a szükséges dokumentumokat, illetve a befejezetlen, folyamatban lévő ügyeket jegyzőkönyvben rögzíteni.
A tisztségviselő kártérítésre kötelezése a Bíróság hatáskörébe tartozik.

· A lakásszövetkezet alapszabálya az igazgatóság és a felügyelő bizottság tagjai számára tisztségük és feladatuk ellátásához szakmai követelményeket nem állapít meg. Az elnök/ügyvezető igazgatói, valamint a felügyelő bizottság elnöki tisztség ellátásához szakirányú - műszaki és/vagy közgazdasági - felsőfokú (MSC vagy ezzel egyenértékű, pl. egyetemi szintű szakmai továbbképzésben szerzett ingatlanmenedzser) képesítés és legalább öt év szakmai- és vezetői gyakorlat szükséges. Előny egy idegen (világ)nyelv komplex, középfokú ismerete és/vagy műszaki vagy (köz)gazdasági tudományterületen megszerzett PhD fokozat.

· Az igazgatóság

A lakásszövetkezet közgyűlése - ötéves időtartamra - 5 tagú + 3 póttagú igazgatóságot választ. Az igazgatóság az elnökből és tagjaiból áll. Az igazgatóság póttagja automatikusan taggá válik, ha a rendes tag tisztsége a 4.15. szerint szűnik meg.
Az igazgatóság tagjává a lakásszövetkezet tagjain kívül nem tag tulajdonos és a lakásszövetkezeten kívül álló személy is megválasztható, ha megfelel a tisztség betöltésére megszabott törvényi, alapszabályi és egyéb feltételeknek.
Az igazgatóságnak, egyúttal a lakásszövetkezetnek az elnökét a közgyűlés külön szavazással választja meg.
Az igazgatóság a közgyűlés határozatainak megfelelően irányítja a lakásszövetkezet tevékenységét, megalkotja és jóváhagyja a Szervezeti és Működési Szabályzatot, a számviteli törvény által előírt lakásszövetkezeti számviteli politikát, számlarendet, értékelési és leltározási szabályzatot, valamint a Szervezeti és Működési Szabályzatban meghatározott további belső szabályzatokat. Kialakítja és irányítja a lakásszövetkezet munkaszervezetét, gyakorolja a szövetkezet mindazon alkalmazottai felett a munkáltatói jogokat, melyeket az alapszabály nem utal a közgyűlés hatáskörébe, továbbá alkalmazza az ügyvezető igazgatót és gyakorolja felette a munkáltatói jogokat.
Az igazgatóság dönt minden olyan ügyben, amelynek eldöntése nem tartozik a lakásszövetkezet más szervének hatáskörébe; az adott részközgyűlési körzetet közvetlenül érintő döntésének meghozatala előtt azonban köteles az érintett körzet véleményét figyelembe venni.
Az igazgatóság tevékenységéért a közgyűlésnek felelős.
Az igazgatóság munkaterv szerint, rendszeresen tartja üléseit, de évente legalább egyszer köteles beszámolni a közgyűlésnek a lakásszövetkezet vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről és az igazgatóság tevékenységéről és előterjeszti az éves költségvetést.
Irányítja és ellenőrzi a szövetkezet gazdálkodását, számvitelét, ügyvitelét, gondoskodik a szövetkezeti vagyon kezeléséről, fenntartásáról, hasznosításáról és megóvásáról.
Az Igazgatóság a befizetési kötelezettség mértékét, a költségeket érintő hatósági áremelés szövetkezetre eső mértékének arányában megemelheti. Eljár a fizetési kötelezettségét nem teljesítő tagokkal szemben.
Felújítási kölcsön (hitel) felvétele esetén:

kidolgozza a kölcsön (hitel) összegszerűségét megalapozó, műszakilag is alátámasztott adatokat. A kölcsön fedezetének és visszafizetésének rendjét, a tulajdonosok fizetési kötelezettségének adatait és a tagok tulajdonát képező ingatlanra - hozzájárulásukkal - albetétben, a tartozás lejártáig elidegenítési tilalmat jegyezhet be.

Gondoskodik a lakásszövetkezet felügyelő bizottsága, külső szakértő és más ellenőrzésre hivatott szerv által megállapított hiányosságok megszűntetéséről.
Az Igazgatóság testületként látja el tevékenységét. Egyes feladatok ellátására tagjait megbízhatja.
Az Igazgatóság szükség szerint, általában havonként tartja üléseit, összehívása az elnök feladata. Az Igazgatósági ülést soron kívül is össze kell hívni, ha azt bármely Igazgatósági tag, a felügyelő bizottság elnöke, vagy az állami felügyeletet gyakorló szerv, az indok megjelölésével indítványozza.
Az Igazgatósági ülés határozatképes, ha azon a tagok többsége jelen van. A határozatokat egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.
Az igazgatósági tagság visszahívással, a szövetkezeti tagság megszűnésével, lemondással és a tag halálával, illetve a mandátum lejártával szűnik meg.
Ha az igazgatóság bármely tagjának a megbízatása az öt éves megbízatási időpont előtt a 4.15. pontban megjelöltek egyikének oka miatt megszűnik, akkor időközi választással kell pótolni. Az időközi választás szabályai megegyeznek a rendes tisztségviselői választás szabályaival. Az időközi választáson igazgatósági taggá választott tisztségviselő megbízatása a rendes választások megbízatási időpontjával jár le.

Igazgatóság elnöke: Dr. Csermák Károly 2022. április 26-tól 2027. április 26-ig.

Igazgatóság tagjai: Császár István 2022. április 26-tól 2027. április 26-ig.

Gyóni Ilona 2022. április 26-tól 2027. április 26-ig

Német Imre 2022. április 26-tól 2027. április 26-ig

Pethőné Gulácsi Anikó 2022. április 26-tól 2027. április 26-ig.

Igazgatósági póttagok: Csekő Ágnes 2022. április 26-tól 2027. április 26-ig.

Feurdeán Lászlóné 2022. április 26-tól 2027. április 26-ig.

Szűcs Dénes 2022. április 26-tól 2027. április 26-ig.

· Felügyelő Bizottság

A közgyűlés - ötévi időtartamra - a lakásszövetkezet tagjai közül titkos szavazással 3 tagú + 2 póttagú Felügyelő Bizottságot választ. A Felügyelő Bizottság póttagja automatikusan taggá válik, ha a rendes tag tisztsége 4.15. pont szerint szűnik meg. A felügyelő bizottság elnökét a közgyűlés külön szavazással választja meg. A felügyelő bizottság döntéseit szótöbbséggel hozza, szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.

· A lakásszövetkezet a felügyelő bizottság elnökével és tagjaival munkaviszonyt nem létesíthet.

· A lakásszövetkezet egy tagja is elláthatja a felügyelő bizottság feladatait, ha e felügyelő bizottsági tagi tisztségre a bizottság létszámánál kisebb számú jelölés érkezik és a közgyűlésen sem sikerül megfelelő számú tagot jelölni. Az így megbízott személyt tisztségviselőnek kell tekinteni.

· A felügyelő bizottság a tagok érdekében a lakásszövetkezet egész tevékenységére kiterjedő folyamatos ellenőrzést végez. Ennek során a felügyelő bizottság ellátja a tagok érdekeinek képviseletét. A felügyelő bizottság feladatkörébe tartozó vizsgálatokhoz a szövetkezet költségére külső szakértőt vehet igénybe.

· A felügyelő bizottság belső működésének rendjét, saját ügyrendjét maga állapítja meg, és ennek szabályait (ha nem ütköznek jogszabályba vagy az alapszabály rendelkezéseibe) az igazgatóság köteles elfogadni és a Szervezeti és Működési Szabályzatban szerepeltetni.

Felügyelő Bizottság elnöke: Purigracski Attila 2022. április 26-tól 2027. április 26-ig.

Felügyelő Bizottság tagja: Bátori György 2022. április 26-tól 2027. április 26-ig.

Orbán Botond Balázsné 2022. április 26-tól 2027. április 26-ig.

Felügyelő Bizottság póttagjai: Ember Mihály 2022. április 26-tól 2027. április 26-ig.

Pethő Dóra 2022. április 26-tól 2027. április 26-ig.

IV. Fejezet

A lakásszövetkezeti tagsági viszony

· A tagsági viszony keletkezése

· A lakásszövetkezetnek az lehet tagja, aki a jelen alapszabályban meghatározott alábbi feltételeknek megfelel:

a lakásszövetkezet tulajdonában álló lakóépületben, garázstömbben lévő lakás (gépkocsi tároló) tulajdonosa, vagy folyamatban lévő építkezésekben építtetői jogosultságot szerzett,
írásbeli nyilatkozatban a lakásszövetkezet alapszabályának rendelkezéseit magára nézve kötelezőnek elismeri és vállalja, hogy a lakásszövetkezet céljának megfelelően előírt fizetési és más kötelezettségeket teljesíti,
magyar, vagy külföldi állampolgár, jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság. Külföldi személy akkor lehet a lakásszövetkezet tagja, ha a lakásszövetkezet tulajdonában álló lakóépület lakásának (gépkocsi tárolójának, üdülőjének, üzletének, műhelyének) tulajdonjogát megszerezte.

· A nyitott tagság elvének megfelelően a tagok felvételénél, továbbá a tagok jogainak és kötelezettségeinek meghatározásánál az egyenlő bánásmód követelményét meg kell tartani.

· A tizennegyedik életévét be nem töltött kiskorú, és a cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezett tizennegyedik életévét betöltött kiskorú nevében törvényes képviselője kérheti a tagfelvételt. A tizennegyedik életévét betöltött kiskorú a törvényes képviselője hozzájárulásával lehet tagja lakásszövetkezetnek.

· A lakás tulajdonjogával rendelkező személy tagfelvételi kérelme - ha az 1.1. pontban szabályozott feltételeknek megfelel - nem utasítható el.

· Ha egy lakás több személy tulajdonában van, mindegyik tulajdonostárs kérheti tagként való felvételét a lakásszövetkezetbe.

· Az örökös, a megajándékozott és a vevő tagfelvételi kérelme nem utasítható el, ha a kérelmező megfelel az 1.1 pontban szabályozott feltételeknek.

· A tagfelvételről az igazgatóság a felvételi kérelem (nyilatkozat) benyújtását követő legközelebbi ülésen, de legfeljebb 3 hónapon belül dönt. A döntésről a belépni kívánó személyt értesíteni, és a közgyűlést tájékoztatni kell.

· A tagsági viszony a felvételi kérelem benyújtásának időpontjára visszamenő hatállyal jön létre.

· A lakásszövetkezet a tagokról nyilvántartást köteles vezetni, amely igazolja a tagsági viszony keletkezésére, fennállására és megszűnésére vonatkozó és jelen alapszabályban meghatározott további személyes adatokat.

· A tagfelvételi kérelem elutasítása esetén a vita eldöntése a bíróság hatáskörébe tartozik.

· A lakásszövetkezet tagjainak jogai

részt vegyen a lakásszövetkezet tevékenységében és személyes közreműködésének, vagyoni hozzájárulásának megfelelően részesedjen a lakásszövetkezet gazdálkodásának eredményéből,
igénybe vegye a lakásszövetkezet által a tagok részére biztosított szolgáltatásokat,
tanácskozási és szavazati joggal részt vegyen a közgyűlésen, ottfelszólaljon, indítványt, javaslatot tegyen a szövetkezet működésére, gazdálkodására vonatkozóan,
a lakásszövetkezetben tisztséget viseljen, részt vegyen a szövetkezet tisztségviselőinek jelölésében,
a lakásszövetkezetre vonatkozó bármely kérdésben a tisztségviselőktől tájékoztatást kérjen, és az alapszabályba, valamint a közgyűlési jegyzőkönyvbe, illetőleg a jogaival, kötelezettségeivel kapcsolatban keletkezett iratokba betekintsen, továbbá ezekről - a másolási költség megfizetése mellett - másolatot kérjen. A szövetkezet tagságát érintő ügyekben az igazgatóságnál, a felügyelő bizottságnál és a szövetkezet más szerveinél tájékozódjék, az általa tapasztalt hiányosságokat e szervek tudomására hozza.
Az új lakások építkezéseiben érdekelt tag, a folyamatban lévő építkezést, a kivitelezővel egyeztetett időpontban megtekinthesse ésészrevételeit az igazgatóság útján megtegye.
Az építési szerződésben meghatározott módon, az építésben személyesen részt vegyen az igazgatóság által megbízott személy irányításával.
az épületek közös használatra szolgáló részeit, felszereléseit, berendezéseit, a szövetkezet belső szabályzatainak, illetve a házirendnek megfelelően a többi tagot megillető használati jog sérelme nélkül használja.

3. A lakásszövetkezet tagjának kötelezettségei

teljesítse a lakásszövetkezet részére előírt fizetési kötelezettségét, az építésre megszabott vagyoni hozzájárulást, és vállalásának megfelelően részt vegyen a lakásszövetkezet szerveinek tevékenységében,
a tulajdonában álló lakásban a tervezett építkezésről felújításról, korszerűsítésről értesítse az igazgatóságot, lehetővé tegye és tűrje, hogy a lakásba a lakásszövetkezet tisztségviselője vagy alkalmazottja a lakásszövetkezet tulajdonában álló épületrészekkel, berendezésekkel összefüggésben a szükséges ellenőrzés és a fenntartási munkák elvégzése céljából arra alkalmas időben bejuthasson, a tag, illetőleg a bentlakó szükségtelen háborítása nélkül.
az alapszabály rendelkezéseit, a lakásszövetkezet szerveinek és a választott testületeknek a határozatait betartsa.
a lakásszövetkezet vagyonát gondosan óvja és védje.
személyes tevékenységével segítse elő a szövetkezet eredményes működését.
a tagtól elvárható módon és gondossággal végezze el a lakásszövetkezet érdekében vállalt munkát.
rendeltetésszerűen - más tagok és nem tagok érdekeinek megsértése nélkül - használja a magántulajdonában álló lakást, nem lakás céljára szolgáló helyiséget (garázst, üzletet, műhelyt) és gondoskodjék annak fenntartásáról.
az igazgatóság által meghatározott módon befizesse a közgyűlés által a lakásszövetkezet részére megállapított fizetési kötelezettségét, legkésőbb a tárgy hó 10. napjáig.
építés esetén a lakás vételárának esedékes törlesztő részleteit az esedékességkor a megjelölt pénzintézet számlájára fizesse be.
befizesse a lakás(garázs) szövetkezeti tagsági jogviszonyának megszerzésekor a belépési költségek fedezetére lakásonként (használati egységenként) megállapított belépési díjat (adminisztrációs költséget), ha az igazgatóság jelen alapszabályi felhatalmazás alapján ilyet megállapít.

· Ha a tag a lakásszövetkezettel szemben fennálló fizetési kötelezettségének az előírt időpontig nem tesz eleget, az igazgatóság köteles a tagot kötelezettségének teljesítésére írásban felhívni, illetve a tartozás jogi úton történő behajtásáról intézkedni. A behajtással kapcsolatos költségeket az adós tag, vagy nem tag tulajdonos köteles megtéríteni.

· Az épülő lakások tulajdonosai lakásukat csak a birtokbavételi eljárás során foglalhatják el, ha minden fizetési kötelezettségüknek időben eleget tettek. A lakás csak a birtokbaadás útján kerül a lakásszövetkezeti tag tulajdonába.

· Ezt megelőzően a tag csak a lakásra vonatkozó igényjogosultsággal rendelkezik. A birtokbaadást megelőzően, a lakásszövetkezetből kilépő tag, vagy az örökös átruházhatja építtetői jogát és a jogosultság megszerzője kérheti tagként való felvételét. A kérelem csak akkor utasítható el, ha a kérelmező nem felel meg a lakásszövetkezeti tagság feltételeinek. A lakásépítkezésben résztvevő tag, tagságát és jogosultságát elveszti, ha fizetési kötelezettségeinek nem tesz eleget, tevékenységével az építkezést hátráltatja, a lakásszövetkezetnek vagy a többi építtetőnek tevékenységével kárt okoz.

· A lakásépítő szövetkezetből kizárt tagnak a szövetkezettel szemben csak a lakóház építésre teljesített befizetésekre, továbbá az elvégzett saját munkák és szolgáltatások ellenértékére áll fenn követelése. Ez a rendelkezés vonatkozik arra a volt tagra is, aki építtetői jogának átruházása nélkül szüntette meg szövetkezeti tagságát.

· A lakásszövetkezet tulajdonában álló lakóépület lakásának tag, vagy nem tag tulajdonosa köteles az igazgatóságnak bejelenteni:

Lakása tekintetében a tulajdonosváltozást,
lakcímét, az ingatlan-nyilvántartásban bárki által megtekinthető személyes adatát, illetőleg a nem természetes személy nyilvános adatát,
a lakását bérlő, használó személy (a továbbiakban együtt: bérlő) b)pontnak megfelelő adatát,
a lakásában lakó személyek számát,
haszonélvezettel terhelt tulajdon esetében a haszonélvező személy nevét.

· A tag köteles a bérlőt a rá vonatkozó adat bejelentéséről tájékoztatni. Ha az e pontban említett esetben a bérlő - az igazgatóság írásbeli felszólítása ellenére - a fizetési kötelezettségének nem tesz eleget, a keletkezett hátralék összegének megfizetéséért az érintett tagnak helytállási kötelezettsége áll fenn.

· A 3.5. meghatározott bejelentések megtételének határideje a lakás birtokbavételét, illetőleg a lakásra vonatkozó tulajdonjog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzését követő 30 nap.

· Az igazgatóság az 3.5. pontban meghatározott adatokról köteles nyilvántartást vezetni. Az igazgatóság a nyilvántartásba vett adatokról kizárólag a közüzemi szolgáltató, valamint a bíróság részére adhat tájékoztatást.

· Ha a tag vagy a volt tag, illetőleg a bérlő vagy a volt bérlő a lakásszövetkezet részére fennálló tartozását, illetőleg a közüzemi szolgáltatásra, a központi fűtés és melegvíz-szolgáltatásra fennálló díjtartozását kiegyenlítette, az igazgatóság a részére bejelentett és a tartozással összefüggő adatot haladéktalanul köteles törölni.

4. A tagsági viszony megszűnése

· A tagsági viszony megszűnik, ha:

a tag meghal, vagy a nem természetes személy tag jogutód nélkül megszűnik;
a tag a lakásszövetkezetből kilép;
a tagnak a lakásra vagy más helyiségre vonatkozó tulajdonjoga megszűnik;
a tagot kizárják;
a lakásszövetkezet jogutód nélkül megszűnik.

· A kilépés szándékát az igazgatóságnak írásban be kell jelenteni. A kilépésre vonatkozó bejelentés megtételétől számított 30. napon a tagsági viszony megszűnik.

· A lakásszövetkezet igazgatósága kizárhatja a tagot, ha a tag neki felróható módon

a lakásszövetkezet érdekét súlyosan sértő vagy veszélyeztető magatartást tanúsít, vagy a tagsági viszonyból eredő kötelességeinek - hat hónapig megszakítás nélkül- felszólítás ellenére nem tesz eleget;
felszólítás ellenére sem teljesíti a törvényben, kormányrendeletben és jelen alapszabályban, illetve az igazgatóság által megállapított fizetési, valamint pótbefizetési kötelezettségét,
a tag vagy vele együtt lakó személy a közös helyiségek állagát, más vagyontárgyát rendeltetésellenesen használják, vagy rongálják,
a tag vagy vele együtt lakó személyek az épület karbantartásával, felújításával, korszerűsítésével kapcsolatos munkák elvégzését akadályozzák.
a tag vagy vele együtt lakó személyek az állampolgári együttélés követelményeivel ellentétes, botrányos, tűrhetetlen.

· A kizárás tárgyában az igazgatóság jogosult dönteni. Az igazgatóságnak a kizárást tárgyaló ülésére az érintett tagot meg kell hívni. A kizárásról határozatot kell hozni, amelyet az érintett taggal írásban közölni kell. A kizárást kimondó határozat ellen e kizárt tag írásban a közléstől számított 30 napon belül a közgyűléshez fordulhat jogorvoslatért.

· A kizárásról hozott határozat ellen bírósági út igénybevételének van helye.

· A tagsági viszony a kizárást kimondó határozat közlésétől számított harminc nap elteltével szűnik meg, kivéve, ha:

határozat későbbi időpontot állapít meg;
határozat bírósági felülvizsgálatára hatvan napon belül keresetet indítottak és a bíróság a kizárást kimondó határozatot megváltoztatja vagy hatályon kívül helyezi;
a tag kérelmére a közgyűlés a kizáró határozatot megváltoztatja.

· A tagsági viszony megszűnése esetén a volt taggal (örökösével) el kell számolni.

· Ha a tagsági viszony kilépéssel, vagy kizárással megszűnik, - a túlfizetés kivételével - a volt tag a szövetkezet részére teljesített befizetések visszatérítését a szövetkezettől nem követelheti.

· Ha a szövetkezeti tag, nem tag tulajdonos lakását elidegeníti, úgy szándékát a lakásszövetkezettel való elszámolás céljából, az igazgatóságnak a szerződés megkötése előtt köteles bejelenteni. A lakás elidegenítésével, a tagsági viszony is megszűnik. Az igazgatóság a bejelentésről és a szövetkezettel szembeni tartozásokról, ezek összegéről, illetőleg annak kiegyenlítéséről köteles igazolást adni, amelyet az elidegenítésről szóló szerződéshez csatolni kell.

· A lakását elidegenítő tulajdonos a szerződésben meghatározott időpontig, attól kezdődően pedig a vevő köteles a lakásszövetkezettel szembeni fizetési kötelezettségének teljesítésére, függetlenül attól, hogy a ki- és beköltözés milyen időpontban történik meg. Amennyiben az érintett tag, vagy nem tag tulajdonos lakását lakásszövetkezeti tulajdonú épületrészek miatti felújítási, korszerűsítési, vagy pályázati támogatású hitel terheli az elidegenítési tilalom alóli felmentés ügyében az igazgatóság köteles kellő körültekintéssel és gondossággal eljárni. Az igazgatóság eljárásának befejezéséig az érintett lakásra az elidegenítési tilalom áll fenn.

5. A nem tag tulajdonos jogai és kötelezettségei

· A nem tag tulajdonost megilletik mindazok a jogok és terhelik mindazok a kötelezettségek, amelyek a tag tulajdonost - a lakásszövetkezet által a tagnak nyújtott szolgáltatások, a lakásszövetkezet vállalkozási bevételei, illetőleg az ezekkel kapcsolatos költségek kivételével - megilletik, illetőleg terhelik.

· A közgyűlésen a nem tag tulajdonost a lakásával kapcsolatos fizetési kötelezettségek előírására és teljesítésére vonatkozó tárgyévi költségvetés és a beszámoló napirendi pont megvitatása során megilleti a szavazás joga. Ebben az esetben a közgyűlés összehívása, határozatképességének megállapítása és a szavazatok számba vétele során - ideértve az írásbeli szavazás esetét - a nem tag tulajdonosokat is figyelembe kell venni.

· A nem tag tulajdonost a közgyűlés más napirendi pontjaival kapcsolatban a szavazás joga csak a tag tulajdonostól kapott meghatalmazás esetén illeti meg.

V. Fejezet

A lakásszövetkezet képviselete, határozatok felülvizsgálati eljárása

1. A lakásszövetkezetet az igazgatóság elnöke, az ügyvezető igazgató képviseli; e jogkörük harmadik személyekkel szemben érvényesen nem korlátozható. Más tag vagy alkalmazott a felsorolt tisztségviselők írásbeli felhatalmazása alapján képviselheti a lakásszövetkezetet.

2. Az 1. pontban említett tisztségviselők cégjegyzési joga önálló. Más tag vagy alkalmazott cégjegyzésének érvényességéhez két képviseleti jogkörrel rendelkező személy együttes aláírása szükséges.

3. A lakásszövetkezet határozatainak bírósági felülvizsgálata

· A lakásszövetkezet bármely tagja és nem tag tulajdonosa kérheti a bíróságtól a lakásszövetkezet, illetőleg annak szervei által hozott olyan határozat felülvizsgálatát, amely törvény rendelkezéseibe, más jogszabályba vagy a lakásszövetkezet alapszabályába ütközik. Ez a jog, érvényesen nem zárható ki.

· A jogsértő határozat felülvizsgálatára irányuló keresetet - a határozat közlésétől számított hatvan napos jogvesztő határidő alatt - a lakásszövetkezet ellen kell megindítani. A keresetindításnak halasztó hatálya nincs, de a bíróság a határozat végrehajtását felfüggesztheti.

· A jogsértő határozattal érintett tag, vagy nem tag tulajdonos a sérelmet - kereset-, illetve perindítás előtt - a felügyelő bizottságnak köteles bejelenteni.

VI. Fejezet

A lakásszövetkezet házirendje

1. A lakásszövetkezet alapszabálya a lakóépületekben, azok környezetében és a lakásokon belüli helyes magatartás és a közösségi együttélés szabályait házirendben szabályozza.

2. A házirendet a lakóépületekben ki kell függeszteni.

3. A lakásszövetkezet házirendje tartalmazza:

a lakáson belüli építési-szerelési munka, továbbá
a zajjal járó más tevékenység végzésének a lakhatás nyugalmát szolgáló szabályait
az épület közös használatra szolgáló területei és helyiségei használatára vonatkozó részletes szabályokat is,
raktározás, tárolás szabályait,
állattartás szabályait,
rovarmentesítés szabályait,
a lakásokhoz, helyiségekhez tartozó dolgok tisztán- és karbantartásának szabályait,
az épület kapujának használatára vonatkozó szabályokat,
szennyezés megszüntetési, hulladéktárolási és szállítási szabályokat,
homlokzatra történő kihelyezés, szerelés szabályait,
dohányzásra, tűzvédelmi előírások megtartására vonatkozó szabályokat, s.í.t.

VII. Fejezet

A lakásszövetkezet gazdálkodása

A lakásszövetkezet alaptevékenysége hatékonyságának és eredményességének ellátása céljából - jelen alapszabály rendelkezéseinek figyelembevételével - vállalkozási tevékenységet folytat.
A lakásszövetkezet alaptevékenysége az a tevékenysége, amelyet az építés és a fenntartás körében ténylegesen felmerült költségeinek figyelembe-vételével, nem nyereségszerzés céljából végez saját tulajdona tekintetében.
A lakásszövetkezetnek a 2. pontban meghatározott tevékenysége körébe nem tartozó minden más olyan tevékenysége vállalkozási tevékenységnek minősül, amelynek adózott eredményét felhasználhatja a tulajdonába tartozó lakóépületek építési és a fenntartási feladatainak ellátására.
A lakásszövetkezet alaptevékenységének pénzügyi forrását építés tekintetében a tag építési célú befizetése, kölcsön, költségvetési, önkormányzati támogatás, illetőleg egyéb bevételek; a tulajdonában álló lakóépületek vonatkozásában az épületrészeknek a tag, vagy nem tag tulajdonos számára használatba adás használati díja, a tag, vagy nem tag tulajdonos véglegesen átadott pénzeszköze, a lakásszövetkezet vállalkozási bevételének adózott eredménye és egyéb bevételek biztosítják.
A tagok és nem tag tulajdonosok építéssel, fenntartással kapcsolatos kötelezettségeit, melyet törvény és kormányrendelet külön megjelöl, épületenként és lakásonként külön-külön kell megállapítani és nyilvántartani.
A költségek felosztása a közgyűlés eltérő határozata hiányában lakás négyzetméter, ill. létszám alapján történik és azokat mindig ott kell elszámolni, ahol az keletkezett.
Az igazgatóság a fenntartási költség befizetésével legalább hat hónapnak megfelelő hátralékba került tag vagy nem tag tulajdonos lakástulajdonának jelzáloggal való megterhelését köteles elrendelni a hátralék megfizetésének biztosítékául. A jelzálogjog bejegyzésének elrendelése hat hónapnak megfelelő hátralékonként megismételhető. Az igazgatóság határozatát ügyvéd - jogkörén belül jogtanácsos - által ellenjegyzett magánokiratba kell foglalni.
Az igazgatóság határozatát a hátralékos tag, vagy nem tag tulajdonos részére a jogorvoslati lehetőség feltüntetésével köteles kézbesíteni.
Ha a bejegyzés alapjául szolgáló hátralékot kiegyenlítették, az igazgatóság a kiegyenlítést követő 8 napon belül köteles a jelzálogjog törléséhez szükséges engedélyt kiadni; az engedélyt közokiratba, vagy ügyvéd - jogkörén belül jogtanácsos - által ellenjegyzett magánokiratba kell foglalni.
A jelzálogjog bejegyzésével és törlésével kapcsolatos költségek a hátralékos tagot, illetve nem tag tulajdonost terhelik.
A tag és nem tag tulajdonosok késedelmes befizetésének behajtásával kapcsolatos költségeket és felszámítható kamatokat az alapszabály felhatalmazása alapján az Igazgatóság állapítja meg.
A lakásszövetkezet az alap-, és vállalkozási tevékenységének bevételeiről és költségeiről évenként egyszer a közgyűlésnek beszámol. A beszámolás, illetve a tag és nem tag tulajdonosoknak kiállított számla vagy egyéb jogszabályban megengedett bizonylat elszámolási időszaka a tárgyév január 1 - december 31. közötti időszaka. Az elszámolási időszak tárgyév január 1-től december 31-ig tartó időszakát úgy kell érteni, hogy december 31-i állapotra vonatkozóan kell megállapítani a fogyasztásmérők által mért igénybevett szolgáltatásokat. Ezen időponttól csak jogszabályi előírás, vagy a leolvasás technikai napjai figyelembevételével lehet eltérni.
A lakásszövetkezet saját vagyonából fel nem osztható vagyonelemet hoz(hat) létre. A fel nem osztható vagyont a lakásszövetkezet mérlegében a források között a saját tőke lekötött tartalék sorában kell kimutatni. A további évek fel nem osztható vagyonának növelése a közgyűlés hatáskörébe tartozik. A fel nem osztható vagyon a szervezeti változások vagyonmegosztási döntésénél nem vehető figyelembe.
A lakásszövetkezet első ízben a fel nem osztható vagyon képzését a lakásszövetkezet tulajdonában álló lakóépületek épületenként eddig kimutatott bevételi maradványából, a lakásszövetkezet vállalkozási tevékenysége adózott eredményéből, továbbá egyéb bevételeiből képzi.
A lakásszövetkezet tevékenységeinek ellátására munkaszervezetet működtet.
A lakásszövetkezet alkalmazottainak munkaviszonyára a Munka Törvénykönyvét, annak rendelkezéseit kell alkalmazni. Az alkalmazottak munkaviszonyára, foglakoztatására vonatkozó szabályokat a Szervezeti és Működési Szabályzatban kell meghatározni.
A lakásszövetkezet alaptevékenységére vonatkozó általános költségfelosztási jogával élve úgy dönt, hogy az általános költségeket kizárólag a használatba adási tevékenységre, mint fő tevékenységre terheli.
A tagok befizetéseinek elszámolását elsődlegesen a közgyűlés által meghatározott felújítási célú pénzeszközük javára, másodlagosan a lakásszövetkezet tulajdonában álló épületrészek használatba adásából származó költségei fedezetére, harmadlagosan pedig a tulajdonosok lakásában végzett szolgáltatási tevékenységekre kell elszámolni, melyből eredően a hátralék elsősorban ez utóbbiaknál jelentkezik.
A lakásszövetkezetből kilépő, a lakását is értékesítő taggal a tárgyévet lezáró közgyűlés napját követő 8. napon belül kell elszámolni, melynek során pénzügyileg rendezni kell túlfizetéseit vagy hátralékait, melyet az éves elszámolás alapján kell lefolytatni úgy, hogy minden általa megkezdett hónapot egésznek kell tekinteni. Ettől csak akkor lehet eltérni, ha az új tulajdonossal kötött adásvételi szerződésben másként rendelkeznek. Ez utóbbi esetben a lakásszövetkezet igazgatósága a törvény, az alapszabály rendelkezéseit figyelembe határoz.

VIII. Fejezet

A lakásszövetkezet szervezeti átalakulásának szabályai

1. Lakásszövetkezetek egyesülése

· A lakásszövetkezet egyesülési szándék esetén a többi (két, vagy több) lakásszövetkezet külön-külön tartott közgyűlésen lakásszövetkezetenként számítva a jelen lévő tagok egyszerű szótöbbségével elhatározhatja, hogy új lakásszövetkezetté egyesül vagy az egyik szövetkezet a másikba beolvad.

· Ebben az esetben az egyesülő lakásszövetkezetek együttes közgyűlésen állapítják meg az egyesülés időpontját, az új lakásszövetkezet alapszabályát, és megtartják a szükséges választásokat.

· Az egyesülő lakásszövetkezeteket megillető jogok és az azokat terhelő kötelezettségek az új (a befogadó) lakásszövetkezetre szállnak át.

· Az egyesülés előkészítésének költségein az abban résztvevő lakásszövetkezetek egyenlő mértékben osztoznak.

2. A lakásszövetkezet szétválása

· A lakásszövetkezet közgyűlése a jelenlévő tagok egyszerű szótöbbségével elhatározhatja a lakásszövetkezet szétválását két vagy több lakásszövetkezetre. A szétváláshoz két - előkészítő és a szétválást, vagyonmegosztást kimondó - közgyűlést kell tartani. A szétválás költségét a szétválást kezdeményező, műszakilag lehatárolható önálló területi vagy más egységnek a tagjai viselik.

· A szétválást a lakásszövetkezet tagjainak legalább tíz százaléka írásban kezdeményezheti. A szétválás kezdeményezését követően az igazgatóság köteles harminc napon belül összehívni a lakásszövetkezet szétválását előkészítő közgyűlést.

· A lakásszövetkezet csak műszakilag lehatárolható önálló területi vagy más egységnek (építési ütem, épület, épületcsoport stb.) megfelelő lakásszövetkezetekre válhat szét.

· Az előkészítő közgyűlésen a lakásszövetkezet tagjai nyilatkoznak a szétválási szándékról. Az előkészítő közgyűlést követően a szétválás befejezéséig újabb szétválási kezdeményezést benyújtani nem lehet.

· Az előkészítő közgyűlésen tett, illetve az írásban adott nyilatkozatok alapján az igazgatóság köteles vagyonmérleget és annak alapján vagyonmegosztási javaslatot készíteni.

· Az igazgatóság az előkészítő közgyűlést követő hatvan napon belül újabb közgyűlést köteles összehívni, amely határoz a szétválásról, a vagyon megosztásáról.

· A lakásszövetkezet a szétválást elhatározó közgyűlést követő három napon belül köteles tájékoztatni az ismert hitelezőket a szétválásról, valamint a vagyonmegosztásról szóló közgyűlési határozatról.

· A szétválással a lakásszövetkezet megszűnik, jogai és kötelezettségei az új lakásszövetkezetekre, mint jogutódokra szállnak át. A szétvált lakásszövetkezet szétválás előtti kötelezettségeiért a jogutód lakásszövetkezetek - valamennyi hitelező hozzájárulásával kötött eltérő megállapodás hiányában - az egymás közötti vagyonmegosztás arányában felelnek. Ha a kötelezettség a szétválást követően merül fel, a jogutód lakásszövetkezetek felelőssége egyetemleges.

3. Kiválás a lakásszövetkezetből

· A lakásszövetkezetből a műszakilag elkülönült, egy vagy több lakóépületben lévő lakások lakásszövetkezeti tag tulajdonosai (a továbbiakban: kiválni szándékozó önálló egység tagjai) - amennyiben tartozásuk a lakásszövetkezettel szemben nem áll fenn - együttesen válhatnak ki. A kiválás költségeit a kiválni szándékozó önálló egység tagjai kötelesek viselni.

· A kiválást a kiválni szándékozó önálló egység tagjainak összessége legalább kétharmados szótöbbséggel határozhatja el. Az e célból tartott részközgyűlésre a lakásszövetkezet alapszabályának közgyűlésre vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni; a részközgyűlés akkor is megtartható, ha az alapszabály ilyet nem rendszeresített, vagy a kiválni szándékozó önálló egység önállóan nem képez részközgyűlési körzetet.

· A kiválással kapcsolatos vagyonmegosztásról a lakásszövetkezet közgyűlése határoz.

· A kiválásra egyebekben a szétválás szabályait kell megfelelően alkalmazni.

· Ha a kiválásra társasháztulajdon alapítása céljából kerül sor, a kiválás feltétele, hogy a kiválni szándékozó önálló egység tagjai, és a nem tag tulajdonosok egyhangúlag elfogadják az alapító okirat tervezetét és benyújtsák a szükséges hatósági engedély iránti kérelmet.

· A kiválási szándék bejelentése és a vagyonmegosztás után a társasház leendő tulajdonostársai az alapító okirat tervezetét véglegesítik; a kiválás a társasháztulajdon bejegyzésének időpontjától hatályos. A társasház alapítására, szervezetére és működésére egyebekben a társasházakról szóló külön törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

· A kiválás szándékát a részközgyűlés határozatának megküldésével, a lakásszövetkezet igazgatósága részére, írásban be kell jelenteni. Az írásbeli bejelentésre csak a 3.5. pontban meghatározott feltételek teljesítését követően és olyan nyilatkozat megtételével egyidejűleg kerülhet sor, hogy a kiválásra a társasháztulajdon ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésétől függően kerül sor.

· A lakásszövetkezetből minden negyedév záró napján lehet kiválni. A kiválni szándékozó önálló egységnek a kiválásról szóló döntésről az előző pontban meghatározott bejelentést és nyilatkozatot legkésőbb a kiválást megelőző 90. napig kell az igazgatósághoz megküldeni.

· A 3.7. és 3.8. pontban meghatározott rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell akkor is, ha a kiválni szándékozó önálló egység tagjai és a nem tag tulajdonosok a kiválással egyidejűleg lakásszövetkezetet kívánnak alapítani. Ebben az esetben a kiválni szándékozó önálló egység tagjai és a nem tag tulajdonosok alakuló közgyűlésen fogadják el az általuk alapított lakásszövetkezet alapszabályát és választják meg a tisztségviselőket. A lakásszövetkezet igazgatóságához benyújtandó nyilatkozatnak ez esetben azt kell tartalmaznia, hogy a kiválásra akkor kerülhet sor, ha az alapított lakásszövetkezetet a cégbíróság bejegyezte és az így alapított lakásszövetkezet alapszabályában meghatározott tulajdonviszonyok ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzése megtörténik.

4. A szervezeti átalakulások közös szabályai

· Az V. Fejezet 1-2. pontban meghatározott szervezeti átalakulások esetén az új (a befogadó, illetőleg a jogutód) lakásszövetkezetnek az alapszabályát megfelelően módosítania kell, amelyet a közgyűlésen történt elfogadástól számított harminc napon belül - bejegyzés és közzététel céljából - be kell jelenteni a cégbíróságnak.

· A 4.1. pontban említett közgyűlés jegyzőkönyvét a levezető elnök és a jegyzőkönyv vezetője írja alá, amelyet a közgyűlésen erre megválasztott két tag aláírásával hitelesít.

5. A szövetkezet megszűnése

· A lakásszövetkezet megszűnik, ha:

a lakásszövetkezet összes tagjának részvételével megtartott közgyűlés egyhangúlag elhatározza, hogy jogutód nélkül megszűnik;
szervezeti átalakulást hajt végre, a kiválás kivételével;
a cégbíróság megszűntnek nyilvánítja;
a bíróság felszámolási eljárás során megszünteti;
a határozott időre alakult lakásszövetkezet esetén a meghatározott idő eltelik.

· A legkisebb kötelező taglétszám (10 fő) hiánya miatt csak akkor van helye a lakásszövetkezet megszűntnek nyilvánításának, ha a lakásszövetkezet hat hónapon belül nem jelenti be a cégbíróságnak a legkisebb taglétszám elérését.

· A lakásszövetkezet a cégjegyzékből való törléssel szűnik meg.

· Ha a lakásszövetkezet a 5.1. pont a) vagy c) alpontjai alapján jogutód nélkül megszűnik, végelszámolásnak vagy felszámolásnak van helye. Ennek során a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló külön törvény rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

· Ha a közgyűlés a végelszámoló személyéről határozni nem tud, a végelszámolót a cégbíróság rendeli ki. A fizetésképtelenség miatti felszámolás megindításának 5. közzététele után lakásszövetkezeti tagsági viszony nem létesíthető.

· A lakásszövetkezet megszűnése esetén a vagyon a volt tagok és nem tag tulajdonosok közös tulajdonába kerül, érdekeltségük arányában. Ez esetben az érdekeltség alatt a volt tagok és nem tag tulajdonosok lakásainak alapterületét kell érteni.

IX. Fejezet

A lakásszövetkezet érdekképviseleti tagsága

A lakásszövetkezet saját maga, valamint a lakásszövetkezeti tagok érdekeinek védelme, a lakásszövetkezet működésének elősegítése, gazdasági tevékenységének közös anyagi eszközökkel történő előmozdítása érdekében tagsági jogviszonyt létesít a lakásszövetkezetek területi és országos érdekképviseletében, ennek megfelelően tagja a Lakásszövetkezetek és Társasházak Országos Szövetség-ének. (LOSZ-nak).

X. Fejezet

Záró rendelkezések, hatálybalépés

1. A 2004. évi CXV. törvényben, illetőleg - annak keretei között - a lakásszövetkezet alapszabályában és az alapszabály felhatalmazása alapján a Szervezeti és Működési Szabályzatában nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) rendelkezései az irányadók.

· A lakásszövetkezet lakásközgyűlése a lakásszövetkezet módosított alapszabályát 2022. április 26. napján lépteti hatályba.

Nagykőrös, 2022. április 26. nap

................................................. .................................................

a közgyűlés levezető elnöke a közgyűlési jegyzőkönyv vezetője

Purigracski Attila s.k. Német Imre s.k.

................................................. .................................................

a közgyűlési jegyzőkönyv hitelesítője a közgyűlési jegyzőkönyv hitelesítője

Nagy Istvánné s.k. Nagy Mihály s.k.

.................................................

elnök

Dr. Csermák Károly s.k.

Ellenjegyezte: Nagykőrös, 2022. április 26., Dr. Fülöp Tibor ügyvéd Nagykőrös, Ceglédi u. 16. I/7., akit a Pest Megyei Ügyvédi Kamara III/259/I. sz. a. tart nyilván KASZ36060302